<![CDATA[
<!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 1.0 Strict//EN" "http://www.w3.org/TR/xhtml1/DTD/xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml" xml:lang="en" lang="en">
<link rel="stylesheet" href="style.css" type="text/css"
charset="utf-8" />
<body>
<div id="wrapper">
<div id="header">
<h1 style="left: 0px; width: 353px;">Paradicsom</h1>
</div>
<div style="top: 153px; bottom: auto; height: 432px; width: 381px;"
id="family"></div>
<div style="width: 430px; z-index: 1; left: 268px; right: auto;"
id="head-top"><br />
<br />
<br />
</div>
<div style="left: 691px; right: auto; width: 41px;" id="head-right">
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
</div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<div style="margin-left: 160px;"><img
style="width: 435px; height: 55px;" alt=""
src="../../paradicsom_eu/vetomagbolt.png" /><br />
</div>
<br />
<br />
<br />
<div style="left: 259px; width: 434px; top: 0px; height: 1341px;"
id="body">
<div style="margin-left: 14px; width: 316px;" class="i">
<h2 style="margin-left: 0px; width: 363px;" class="shallow"><strong>Paradicsom</strong> (Solanum
lycopersicum)</h2>
<br />
<p>A burgonyafélék
családjába tartozó
növény, </p>
<p style="width: 322px;">Dél-
és
Közép-Amerikában őshonos.
Népies neve: paradicska, tomata, tomató.</p>
<span style="font-weight: bold;">Származása,
elterjedése </span>
Őshazája Közép- és
Dél-Amerika. Európában a 16. sz.
végén ismerték meg:
Spanyolországon, Portugálián
és Itálián keresztül terjedt
el. Ázsiába, Afrikába,
Ausztráliába spanyol, portugál, ill.
angol kereskedők vitték el a 17-18. században. Ma
már az egész világon
termesztik. <br />
<br />
Nevének eredete A magyar paradicsom szó
a „Paradicsom almája”,
„paradicsomalma” kifejezésből
rövidült. A növény
„alma” nevét máig őrzi
azolasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma”). A
paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű
szó: a spanyol hódítók
azAmerikából behozott gyümölcs
eredeti azték xitomatl nevét így
rövidítették le. Ez a szó
került be azután a legtöbb
európai nyelvbe: például francia
és német tomate, angol tomato, orosz томат
(tomat). <br />
<br />
A paradicsom Magyarországon Hazai
források először 1649-ben Pozsonyban
említik. Valószínűleg
párhuzamosan olasz–német, ill.
balkáni közvetítéssel terjedt
el. Kezdetben dísznövény volt, nagyobb
arányú termesztését
Budapest környékén kezdték
1880 körül. A két
világháború között a
nagyüzemi konzervgyártás és
az export adott új lendületet
termesztésének. Az 1870-es években a
dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az első
paradicsomtermelők. <br />
<br />
Legjelentősebb paradicsomtermő tájak
Magyarországon:<br />
• Budapest környéke
(Mogyoród, Fót, Rákospalota,
Dunakeszi),<br />
• Kecskemét és
Nagykőrös vidéke (az I.
világháborútól), <br />
• Hatvan és környéke
(az 1930-as évektől). <br />
Az 1880-as években a főváros
környékén még
zöldséges kertekben termesztették
apró parcellákon és
kis-bérleteken. Piacra elsőnek az
agrárszegénység termelte, de hamarosan
eltanulta ezt a birtokos parasztság is. A Budapest
környéki termelőkörzetben az I.
világháborúig helyi tapasztalatok
alapján alakultak ki a paraszti
paradicsomtermesztés technikái és
tájfajtái. A kerti termesztést
fölváltotta a
szántóföldi termesztés a
melegágyi paradicsompalánták korai
áttűzdelésével. <br />
<br />
Különleges fajták Több rekeszűek,
nagy bogyójúak, sárga vagy piros
színűek, gömbölyű és
kúpos alakúak (L. l. convar. infiniens
Lehm.) <br />
• Kis bogyójúak (L. l. convar,
parvibaccatum Lehm.)<br />
• Cseresznye alakúak, piros és
sárga színűek (L. l. provar. cerosiforme
(Dun.)Alef.)<br />
• Körte alakúak, sárga
színűek (L. l. provar. pyriforme (Dun.)Alef.)<br />
• Hosszában barázdáltak,
paprika alakúak (L. l. convar. lycopersicum)<br />
<br />
Leírása A paradicsom virága
sárga. A paradicsomot nyers fogyasztásra
és
konzerválásra egyaránt termesztik.
Nagyon sok fajtája van és
sokféleképpen használható
fel. Táplálkozási
értéke abban rejlik, hogy
harmonikus összetételben tartalmazza a
különböző aroma anyagokat,
amelyet más növények ízben
nem tudnak megközelíteni. A vitaminok
közül
legjelentősebb a C-vitamin (20–30 mg), de még
11-12 féle vitamin
található benne,
közöttük az A, B1, B2, ezek mellett jelentős
mennyiségben (1,6 mg) tartalmaz karotint. A zöld
paradicsom fogyasztása
veszélyes, mert mérgező
hatású szolanint tartalmaz, ami az
érés során
elbomlik. A paradicsom nagyon munkaigényes
növény, a palántanevelés
és
az ültetés mellett
fejtrágyázást,
öntözést és
gyomirtást igényel.
Piacra termelői karózzák és
kötözik, a konzervipar számára
nagyobb
táblákon „gyalog”
műveléssel termesztik. A paradicsomszüret az
érett
termés törékenysége miatt
nagy gondosságot igényel. A paradicsom az
utóbbi 70–80 esztendőben egyre jelentősebb helyet
foglal el a hazai
táplálkozásban. Előbb
csupán
ételízesítésre
és sűrített, konzervált
állapotban használták, az I.
világháborút követő
évektől nyersen,
salátának is fogyasztják.<br />
<br />
Felhasználása
Felhasználható nyersen,
savanyúságnak, levesnek,
mártásnak, passzírozva
üdítőitalnak. Szemben a
gyümölcsökkel, amelyek nyersebben a magasabb
C-vitamin tartalom miatt egészségesebbek, a
paradicsomnak főzve nagyobb a
tápértéke, mert a likopin
így könnyebben ki tud szabadulni a
növényi rostok közül.<br />
<br />
Gyógyhatása Élelmezési
célok mellett gyógyhatása is jelentős.
A tomatin nevű alkaloidájából
gombás betegségek, gyulladásos
folyamatok elleni kenőcsöket készítenek.
Hámozva a diétás étrendbe
is alkalmazható, mert így könnyebben
emészthetővé válik. <br />
<h2 class="shallow"><strong><br />
</strong></h2>
<p><br />
</p>
</div>
</div>
</div>
</body>
<br>Partneroldalak: <br>
<a href="http://domain.domainshop.hu/domain.html" alt="trhely domainregisztrci">Domain regisztrci tr s szerverszolgltatsok: domain domainnv trhely e-mail, imap, pop3</a><br>
<a href="http://www.webtar.hu" alt="trhely donainregisztrci">www.webtar.hu</a><br>
<a href="http://www.micropay.hu" alt="micropay">www.micropay.hu</a><br>
<a href="http://www.ingyenweb.hu" alt="ingyenweb">www.ingyenweb.hu</a><br>
<a href="http://www.videok.hu" alt="Videk">www.videok.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--antikvrium-x4a.hu" alt="Antikvrium">www.antikvrium.hu</a><br>
<a href="http://www.ftpdir.hu" alt="ftpdir">www.ftpdir.hu</a><br>
<a href="http://xn--fotk-sqa.hu" alt="fotk">www.fotk.hu</a><br>
<a href="http://www.randi.hu" alt="Randi">www.randi.hu</a><br>
<a href="http://www.licit.hu" alt="Licit">www.licit.hu</a><br>
<a href="http://www.napivicc.hu" alt="vicc">www.napivicc.hu</a><br>
<a href="http://www.gyertyalang.hu" alt="gyertyagyjts">www.gyertyalang.hu</a><br>
<a href="http://www.xn--helyesrs-fza2j.hu" alt="helyesrs.hu">www.helyesrs.hu</a><br>
<a href="http://domain.webtar.hu/domain.html" alt="Domain regiszrci s trhely">Domain regisztrci</a><br>
]]>